Mesterségek udvara

JÚNIUS 3. SZOMBAT

A 2022-es Duna Nap mesterségbemutatójának sikerén felbuzdulva 2023-ban még közelebb hozzuk a mestereket és tanítványaikat. Idén a látogatók nemcsak betekintést nyerhetnek az adott mesterség folyamataiba és titkaiba, hanem próbára is tehetik ügyességüket a kézműves mesterek útmutatásával.
A népi mesterségek sorából nem maradhat ki a viseletkészítés sem. A Mesterségek udvara viseletbemutatón keresztül szemlélteti az ezerarcú magyar népviselet icipici szeletét.

10:00-18:00

Íjászat

Hat éve egy baráti társaság álma kelt életre Torockón, amikor megalakult a Torockói Íjász Szer, mely sport évről évre népszerű programelem a Duna Napon is. Torockó örökségeinek és hagyományainak felélesztése és ápolása mellett, az egyesület külön figyelmet fordít a régió történelmi és kulturális emlékeinek megőrzésére is, felelevenednek a tágabb történelmi környezet (Torda-Aranyos Vármegye, Aranyosszék) és jelenlegi Fehér és Kolozs megyék hagyományai is. Az íjászok irányításával a kicsiny vitézek a Mesterségek udvarában tehetik próbára erejüket, pontos célzótudományukat, ügyességüket.

10:00-16:00

Mesterségbemutatók

Nemezelés (Erdély)

A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány munkatársai mintegy 30 éve tanítják a különböző népi mesterségeket kicsiknek és nagyoknak. Hozzánk Tóth-Birtan Krisztina, az alapítvány igazgatónője látogat el, hogy segítségével gyerek-felnőtt egyaránt megismerhesse a nemezkészítés folyamatát, sokoldalú felhasználási lehetőségeit. Kevés olyan anyag van a környezetünkben, mely alkalmas ruhának, öltözék kiegészítőjének, cipőnek, játéknak, sőt, még a jurta falának is. Érdemes kipróbálni, milyen vele dolgozni.

Hangszerkészítés (Vajdaság)

Micsik Béla törökbecsei citerakészítő értékrendje középpontjában a hagyományok megtartása és ápolása áll. 2006-ban megkapta a Magyar Kultúra Lovagrend Apródja címet, mely címhez méltón továbbra is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy népi hagyományaink ne merüljenek feledésbe. A Vajdaság ismert és szeretett alakja, hiszen a citerakészítés mellett 2007 óta járja a Vajdaság óvodáit, iskoláit, rendezvényeit, hogy 13 népi hangszerével idézze meg az egykori népi világot a hallgatóságnak. A Mesterségek udvarában olyan hangszereket mutat meg, és készíthető el a segítségével, melyeken nagyszülők, dédszülők gyermekként játszottak, és melyeket szintén saját kézzel készítettek el.

Gyöngyfűzés (Vajdaság)

A gyöngyfűzés jelentősen gazdagítja a magyar népi hagyományokat, hiszen a viseletek fontos kiegészítője volt a gyöngy. Színe, mérete, gazdagsága hozzájárult, hogy meghatározható legyen viselője életkora, vagy családi állapota. A nyakbadobó, nyaksi, csafring és szorítkó világában is segít eligazodni Torjai Zita Katalin, aki szintén a Vajdaságból érkezik. Zita nem csak a gyöngyfűzésben jeleskedik: Micsik Béla feleségeként örömmel és ügyesen készít népi hangszereket, lószőr ékszereket, de nem okoz neki gondot a pásztorfafaragás sem. Ismereteit elhivatottan adja át népi játszóházak alkalmával a gyerekeknek.

Beregi keresztszemes hímzés (Kárpátalja)

Amilyen jellegzetes egy matyó, vagy torockói motívum, olyan jellegzetes és gazdag a beregi keresztszemes hímzés világa is. Antal Györgyi kárpátaljai kézműves mester gyermekkora óta otthonosan bánik a tűvel és a hímzés egész életét végigkíséri. Azon szerencsések közé tartozik, aki elmondhatja magáról, a hobbija a munkája is, mely végtelen lehetőséget és folyamatos örömet okoz számára. Legnagyobb büszkesége a beregszászi református templom dekorációja. Györgyi megmutatja a beregi keresztszemes hímzés motívumrendszerének egyediségét és az érdeklődők kipróbálhatják a kézügyességüket is ebben a mesterségben.

Kosárfonás (Magyarország)

Vajon megfigyelhető-e a kosárfonásban a különböző tájegységekre jellemző egyediség, mely például a viseleteknél, hímzéseknél megjelenik? Hogyan határozza meg egy tárgy funkciója annak formavilágát, vagy díszítési lehetőségeit? Kovács András Szilveszterné, Marcsi megválaszolja ezeket a kérdéseket és segítségével kipróbálhatja minden látogató a kosárfonás nehéz, de gyönyörű mesterségét. Marcsi felnőttként, tudatosan tanulta meg a kosárfonás népi tudományát. Habár mindig közel állt a kézművességekhez és rendszeresen tartott foglalkozásokat a népi játszóházakban, a kiteljesedést és teljes elmélyülést számára a kosárfonás jelenti. Érdemes kipróbálni, hátha Önöket is elvarázsolja ez a mesterség!

Szalma Sándor papucskészítő, (Vajdaság)

A délvidéki mester keze alól kikerülő lábbeliket hagyományos magyar motívumok díszítik. Egyik barátjának köszönhetően választotta közel 30 évvel ezelőtt ezt a hivatást és állítása szerint egy isteni sugallatra kezdett bele az egyedi motívumok használatába. Gépi hímzései mellett kézzel is készít hímzett mintákat, délvidéki motívumokkal. Mindent megtesz azért, hogy ne merüljön feledésbe ez a régi szakma, már több anyaországi kiállításon is részt vett, alkotásai a magyar hagyományok és a szakma iránti elkötelezettségének ékes példái, melyeket továbbad gyermekeinek is. 2022-ben a Hagyományok Háza által is zsűrizett, Arany Páva védjegyes és díjazott papucsai jártak a Szegedi papucs napján is.

Matyodesign hímzői

A cégvezető, Váci Rozi hitvallása szerint a tevékenységük során az elfeledett minták, alulértékelt helyi tudás és egy feleslegesnek ítélt kultúra válik újragondolva a mai modern világ részévé. Minden egyes kézzel hímzett terméket tardi asszonyok készítenek. Küldetésnek tartja, hogy ami a helyi asszonyok kezében van, tovább öröklődjön generációról generációra, hisz minden egyes lépésben, amit tesznek, beleadják szívüket-lelküket, hogy legalább egy kis részét visszaadhassanak azoknak a kincseknek, amik egykor azok voltak.

12:00-13:30

Régi értékek újragombolva

„Mert mi egyéb hajtotta a népet öltözködésre, díszelgésre, mint a szépnek vágya, az éhe, az a vágy, hogy már megjelenésében is önmagának és embertársainak gyönyörűséget szerezzen. Ezt tette következetesen századokon át, ellenére saját anyagi helyzetének, sőt nyomorúságának, mert a legszegényebb sem érte be soha a ruha puszta célszerűségével.” (Kodály Zoltán)
Mit tehetünk annak érdekében, hogy népi hagyományaink, viseleteink ne merüljenek feledésbe? Hogyan érhető el, hogy gazdag népi motívumaink ismét élővé váljanak? Viseletbemutatónk az egymástól oly távol eső világokat köti össze: kapcsolódik ebben a másfél órában az egymástól több száz kilométerre eső Torockó és Matyóföld, valamint az elmúlt korszak a jelennel.